…Miután Takanuva legyõzte és saját csapdájába zárta a gonosz Makutát, Mata-Nui lakói békében élhettek szigetükön.
Mata-Nui szigetén vagyunk, egy fantasztikus paradicsomban. Ezt a helyet különbözõ lények lakják: Matoranok, Toák, Gukkok, Ussalok és egyéb teremtmények.
Ez a nap is békésen indult Ta-Koro városában. De valami mégis megzavarta a csendet. Hatalmas robajjal egy óriási ûrhajószerû doboz zuhant a magasból a tengerpartra. A Matoranok mind a csodálatos szerkezet köré gyûltek.
- Hátrébb, hátrébb!- mondta Ta-Koro õrségi kapitánya, Jaller.
- Hú, ezt fel kell jegyeznem!- mondta Takua a krónikás és közelebb lopódzott a jármûhez.
Egyszer csak kinyitódott egy ajtó, de nem rendes ajtó volt az, hanem mint az igazi ûrhajóknál, tehát lefelé nyílt. Megjelent az ajtóba egy sötét alak. Ahogy sétált le a lefelé nyíló ajtón egyre jobban látszott a teste és a maszkja. Végül mikor kiszállt teljesen a gépbõl kiderült, hogy õ egy rendes Toa. Mindenki elcsodálkozott rajta. Mindannyian azt hitték, hogy csak 7 Toa létezik. Takua már olyan közel volt, hogy Jallernek rá kellett szólnia:
- Takua! Nem menj olyan közelre ahoz a fura Toához!
- Jó, jó csak egy-két dolgot lejegyzek róla, és a jármûjérõl- mondta a krónikás és elkezdett írogatni.
- De vigyázz!- figyelmeztette Jaller.
A furcsa Toa nagyon nézte a Matoranokat, hogy miért figyelik ilyen érdekesen.
Aztán rájuk köszönt:
- Sziasztok!
- Helló!- mondta Mata-Nui népe.
- Miért néztek így rám? Talán nálatok nincsenek Toák?
- Hogy érted ezt idegen?- lépett ki a tömegbõl Vakama, Nokama és Onewa- Több Toa is létezik, mint a legendás 7 Toa?
- Hát hogyne létezne! Ahonnan én jövök azt a helyet százával, lakják a Toák.- mondta meglepetten az ismeretlen Toa.
- Értjük- válaszolta Vakama.
- Szóval te egy másik bolygóról jöttél- folytatta Onewa.
- Igen- felelte az idegen- Különben Steely a nevem.
- Üdvözlünk kedves Steely itt Mata-Nuin- kiáltotta a Matoran nép, úgy, hogy zengett a fél sziget.
- Menjük el Ta-Koroba ott majd mindent, megbeszélhetünk-tanácsolta Vakama. Ezzel mindannyian elindultak a város felé.
Mikor beértek Ta-Koroba rögtön megmutatták Steelynek a szállását. Aztán elindultak Ta-Koro városának nagy csarnoka felé, ahol nagy beszélgetésbe meredtek az asztaloknál. Sokáig beszélgettek Steelyvel az õ bolygójáról és, hogy hogyan érkezett ide Mata-Nuira a béke szigetére. Késõ este, amikor már minden Matorannak kötelezõ saját szállásába menni, egyik szomszédja kísérte el szállására Steelyt.onosz Makutát, Mata-Nui lakói békében élhettek szigetükön.
Mata-Nui szigetén vagyunk, egy fantasztikus paradicsomban. Ezt a helyet különbözõ lények lakják: Matoranok, Toák, Gukkok, Ussalok és egyéb teremtmények.
Ez a nap is békésen indult Ta-Koro városában. De valami mégis megzavarta a csendet. Hatalmas robajjal egy óriási ûrhajószerû doboz zuhant a magasból a tengerpartra. A Matoranok mind a csodálatos szerkezet köré gyûltek.
- Hátrébb, hátrébb!- mondta Ta-Koro õrségi kapitánya, Jaller.
- Hú, ezt fel kell jegyeznem!- mondta Takua a krónikás és közelebb lopódzott a jármûhez.
Egyszer csak kinyitódott egy ajtó, de nem rendes ajtó volt az, hanem mint az igazi ûrhajóknál, tehát lefelé nyílt. Megjelent az ajtóba egy sötét alak. Ahogy sétált le a lefelé nyíló ajtón egyre jobban látszott a teste és a maszkja. Végül mikor kiszállt teljesen a gépbõl kiderült, hogy õ egy rendes Toa. Mindenki elcsodálkozott rajta. Mindannyian azt hitték, hogy csak 7 Toa létezik. Takua már olyan közel volt, hogy Jallernek rá kellett szólnia:
- Takua! Nem menj olyan közelre ahoz a fura Toához!
- Jó, jó csak egy-két dolgot lejegyzek róla, és a jármûjérõl- mondta a krónikás és elkezdett írogatni.
- De vigyázz!- figyelmeztette Jaller.
A furcsa Toa nagyon nézte a Matoranokat, hogy miért figyelik ilyen érdekesen.
Aztán rájuk köszönt:
- Sziasztok!
- Helló!- mondta Mata-Nui népe.
- Miért néztek így rám? Talán nálatok nincsenek Toák?
- Hogy érted ezt idegen?- lépett ki a tömegbõl Vakama, Nokama és Onewa- Több Toa is létezik, mint a legendás 7 Toa?
- Hát hogyne létezne! Ahonnan én jövök azt a helyet százával, lakják a Toák.- mondta meglepetten az ismeretlen Toa.
- Értjük- válaszolta Vakama.
- Szóval te egy másik bolygóról jöttél- folytatta Onewa.
- Igen- felelte az idegen- Különben Steely a nevem.
- Üdvözlünk kedves Steely itt Mata-Nuin- kiáltotta a Matoran nép, úgy, hogy zengett a fél sziget.
- Menjük el Ta-Koroba ott majd mindent, megbeszélhetünk-tanácsolta Vakama. Ezzel mindannyian elindultak a város felé.
Mikor beértek Ta-Koroba rögtön megmutatták Steelynek a szállását. Aztán elindultak Ta-Koro városának nagy csarnoka felé, ahol nagy beszélgetésbe meredtek az asztaloknál. Sokáig beszélgettek Steelyvel az õ bolygójáról és, hogy hogyan érkezett ide Mata-Nuira a béke szigetére. Késõ este, amikor már minden Matorannak kötelezõ saját szállásába menni, egyik szomszédja kísérte el szállására Steelyt.

Forrás:www.biologicalchron.atw.hu